|
Táplálékallergia és táplálékintolerancia |
Az allergiáról egyre több szó esik, mivel egyre több ember szenved egyre többféle allergén által kiváltott enyhébb vagy súlyosabb tünetektől. Az allergének egy része a táplálékainkkal kerülnek a szervezetünkbe, és nagyon sokféle elváltozást idézhetnek elő. Magyarországon a vezető táplálékallergének a tehéntejfehérje, a tojás, a szója, a gabonafélék. A felnőtt lakosság kb. 1%-a szenved valamilyen táplálékallergiában, míg a gyermekek kb. 0,3–7,5% táplálékallergiás. A lisztérzékenység gyakorisága kb. 0,5%-ra tehető. A táplálékallergiában és táplálékintoleranciában szenvedők száma világszerte emelkedik annak ellenére, hogy a szakemberek komoly erőfeszítéseket tesznek a megelőzés, és a szakszerűbb kezelés érdekében. |
Miről is van szó? A táplálékok által okozott nem várt tüneteket közös néven adverz ételreakcióknak nevezzük. Ide sokféle betegség tartozik, mint például az Ételmérgezések, de a táplálékallergia, és a táplálékintolerancia is. A táplálékallergia tulajdonképpen egy specifikus, az allergén hatására mindig jelentkező, nem várt tünet-együttest okozó kóros immunreakció. Ilyenkor a táplálék vagy annak valamelyik összetevője a kóros immunfolyamat beindítójaként, úgynevezett allergénként viselkedik. A táplálékintolerancia hasonlít megjelenésében a táplálékallergiához, de nem zajlik a szervezetben kóros immunreakció, és pszichés eredetre sem vezethető vissza. Több csoportja ismert, ezek közül a lényegesebbek a következők: A biogén aminok az erekre gyakorolt hatásuk révén az allergiához hasonló, változatos tüneteket hoznak létre. |
A túl érett sajtok, borok (elsősorban a vörösborok), a sonka-, kolbászfélék, a savanyú káposzta, egyes halak, csokoládé, füstölt húsok, banán, dió tartalmazhatnak ilyen anyagokat. Proteinázinhibítort a szójabab, uborka, cékla, földimogyoró, kukorica tartalmaz. Enziminduktorok a koffein (kávé, tea, kóla), a teofillin, teobromin (tea, kóla, csokoládé) és az alkohol.Hisztaminfelszabadító faktor az eperben, mákban, mogyoróban, füstölt árukban található meg. További intoleranciát okozó vegyületek lehetnek egyes élelmiszeripari adalékanyagok. Hazánkban leggyakrabban intoleranciát okozó adalékanyagok a benzoesav és származékai (tartósítószer) E-210-219, a tartrazin (ételszínezék) E-102, az eritrozin (ételszínezék) E-127, az aszpartam (édesítőszer) E-951, a ciklamátok (édesítőszer) E-952, a szorbitok (édesítőszer) E-200-203, az aceszulfám-K (édesítőszer) E-950, és nem utolsósorban a glutamátok (ízfokozó anyag) E-620-624. A tehéntejfehérje-, tojásfehérje-, szójaallergiához viszonyítva az ezekre az anyagokra való túlérzékenység elhanyagolható.A tejcukor (laktóz) a laktózintoleranciát váltja ki.Ennél a kórképnél a laktózbontó enzim (a laktáz) teljes vagy részleges hiányáról van szó, így a tejcukor bontatlanul halad tovább a vékonybélből, és a vastagbél baktériumai bontják el végül rövid szénláncú zsírsavakká és gázokká. Egyes becslések szerint a lakosság kb. 14%-át érinti. Jellemző tünetei a puffadás, hasmenés, bűzös széklet. Nagy jelentősége van a diéta szempontjából az „egyéni toleranciának”, amely a laktáz enzim aktivitásának függvénye. Vannak olyan betegek, akik bizonyos mennyiségű tejet el tudnak fogyasztani, mások viszont kénytelenek teljes tejcukormentes diétát tartani. Táplálékaverzióról beszélünk, ha a táplálék elutasításának pszichés oka van. A coeliakia (lisztérzékenység) genetikailag meghatározott, permanensen fennálló intestinalis gliadinintolerancia, a vékonybélnyálkahártya károsodása. A betegség legfontosabb jellemzői, hogy örökletesen meghatározott, az alfa-gliadin hatására nyálkahártya-elváltozás alakul ki, a tápanyagok felszívódása zavart szenved, a rossz felszívódása miatt megjelennek a klinikai tünetek, megfelelő diétával a nyálkahártya-károsodás és a tünetek is megszűnnek, a glutén visszaadására a tünetek újra jelentkeznek. A leggyakoribb tünetei a hasmenés (ritkán székrekedés), a pókhas, a fejlődésben való visszamaradás, az étvágytalanság, hányás, vérszegénység. Mivel a korszerű élelmiszeripar egyre változatosabban és szabadabban használ fel nyersanyagokat a termékei előállításához, ezért egyre nagyobb az esély, hogy az allergén anyag benne van olyan termékben is, amire a beteg nem gondol. A fentiekben megemlített betegségek hatékony kezelését a helyesen összeállított étrend jelenti, amely nem tartalmazza a tüneteket kiváltó anyagot. Forrás: www.etelallergia.hu Szerző: Barna Mária dr.: Bevezetés a táplálékallergia és táplálékintolerancia problémakörébe, Pálfi Erzsébet dietetikus |
Ajánlott linkek - Rokon oldalak - Megosztás |
Menü |
• Megosztás: |
|